Régi álmom, hogy önkéntes munkát végezhessek Afrikában, 2018. szeptemberében megvalósult. Négy hónapot töltöttem a Szent József Gyermekotthonban, amely időszak tagadhatatlanul eddigi életem legmeghatározóbb élménye lett.
A gyerekek kitörő örömmel fogadtak, persze az én lelkesedésem sem volt kisebb az övéknél.

Fantasztikus élményekkel gazdagodtam; voltunk safarizni, hegyet másztunk és kirándultunk, rengeteget játszottunk együtt. A mindennapi rutinjukat is megismertem: napfelkelte előtt ébredtünk, elkísértem őket az iskolába, majd napközben a legkisebbekkel rajzoltunk, mondókáztunk, énekeltünk. Délután következett a leckeírás és az esti imádság, amelyre mindenki összegyűlt, hogy teli torokból szólhassanak a dalok a dobszó kíséretében. Elalvás előtt pedig mesét mondtam, így kalandoztunk el a nap végén gondolatban a perzselő szavannára, vagy éppen a hófödte Budapestre.

Kenyában a tanév október végén ér véget, ekkor kezdődik a bő két hónapos szünet, amely az új év elejéig tart. Ezidő alatt sokat jártunk a környék focipályáira, de a játék mellett a gyerekek a házkörüli munkából is lelkiismeretesen kivették a részüket. Nehéz szívvel mondtam búcsút januárban a burai árvaház lakóinak, a tömérdek szép emléket pedig, amely kenyai utam során ért, soha nem fogom elfelejteni, és bízom benne, hogy a jövőben egyszer újra meglátogathatom a gyerekeket.