AZ ÁRVAHÁZ TÖRTÉNETE
A mai Szent József Árvaház elődjét Burában még 1882-ben a francia Holy Ghost misszionáriusok alapították kizárólag fiúk részére. A fiúknak nem csak gondját viselték nevelőik, hanem különböző mesterségekre is kitanították őket: ácsokat, kőműveseket képeztek belőlük.
1909-ben a Precious Blood Nővérek is Burába települtek, ők a lányoknak hoztak létre egy nevelőotthont és iskolát. Az apácák felismerve saját utánpótlásuk fontosságát, 1928-tól a hozzájuk érkező kenyai lányokat a gyerekekkel való törődésre is megtanították. Belőlük lettek az első Szent József nővérek, és immár fiúkat-lányokat egyaránt befogadva megalapították a Szent József Gyermekotthont, amelyet alapítványunk 2006 óta támogat.
AZ ÁRVAHÁZ FELÉPÍTÉSE
Az árvaházhoz mára több épület tartozik, amelyek helyi viszonyokhoz képest modern épületeknek számítanak. A kisebb gyerekek a főépületben laknak, amelynek két oldalán helyezkedik el a nagyobb fiúk és lányok nemrégiben épült külön háza; így tudnak nyugodt körülmények között tanulni.
Az árvaház mellett létrehoztunk egy óvodát, amelybe az árvaházi gyerekek mellett a falubeliek is járhatnak. A kezdeményezés a helyiektől származott: ők vetették fel, hogy keressünk egy közös megoldást arra, hogy gyermekeik is szakképzett felügyelet alatt legyenek és napi háromszor étkezéshez jussanak.
Így átalakítottunk egy raktárnak használt vályogépületet, amelyet lassan korszerűsítettünk: mosdót, étkezőt, konyhát hoztunk létre. Majd 2009-ben a Kenyai Magyar Nagykövetség segítségével egy újabb termet is ki tudtunk alakítani.
2011-ben a nővérek az árvaház közvetlen szomszédságában megnyitottak egy iskolát is, amely szervezetileg nem tartozik a Szent József Gyermekotthonhoz. Alapítványunk ennek ellenére segítette a berendezését, valamint néhány tanár fizetését is vállaljuk, hiszen színvonalas működése elengedhetetlen a gyerekek jövője szempontjából.
Később a Vodafone Magyarország támogatásával egy játszóteret is kialakítottunk.
Szintén az épületegyüttes része egy négy kisebb lakásból álló házsor, amelynek egyik felében a személyzet lakik, a másik részét pedig bérbe adják. Ezek a lakások nem felelnek meg az európai követelményeknek, mindössze két 1,5x2 méteres helyiségből állnak és komfort nélküliek, a tisztálkodáshoz szükséges vizet pedig egy közeli csapból kell hordani.
Az épületek mellett egy minifarm is működik, amelyben helyet kapnak házillatok és egy konyhakert is. A kertben többek között kukoricát, babot, káposztát, valamint gyümölcsöket is termesztenek. A farmon tartanak tyúkot, malacot, nyulat, kecskét, a tehenek pedig olykor az egész árvaház tejszükségletét fedezik. A tej legnagyobb részét azonban eladják, hogy rendszeresen, ha nem is nagy összegű, készpénzhez jussanak. A kertészkedésben és az állatok ellátásában minden kisgyermek részt vesz, a nagyobbak saját kis külön parcellát kapnak, hogy elsajátíthassák a gazdálkodás alapjait.