Az árvaházban élve az embert nem is csapja nagyon fejbe a szegénység érzése, hiszen a magyarok támogatásának köszönhetően itt sokkal jobb körülmények uralkodnak, mint a szomszédos családoknál. Mwakio édesapjának látogatásakor döbbentem rá először, hogy milyen kegyetlen az élet az árvaházon kívül. Willy nővér minden alkalommal egy zsák rizst vagy krumplit adott Mwakio édesapjának az éléskamrából, neki a túléléshez és az otthon lévő hat éhes száj etetéséhez még az árvaháznál is sokkal nagyobb szüksége volt rá.

Mwakio testvérei a pénzhiány miatt nem tanulhatnak, és nagyon bizonytalan, hogy milyen eséllyel indulnak neki az életnek. Amint a kis Mwakio haza fog kerülni, őt is súlytani fogja a kegyetlen nyomor, ezért az én szívemben ő mindig Sister Willy kis "árvája" marad, aki az árvaház falain kívül még erőteljesebb támogatásra fog szorulni.